Vagyonadó: eltörölve!

Határozatában az AB — más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve — nyomatékosan rámutatott arra, hogy a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes. Az AB megállapította továbbá, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adónak a lakóingatlanokra vonatkozó szabályozásában a törvényhozó nem a luxusadóról szóló törvénnyel kapcsolatos 155/2008. (XII. 17.) AB határozatában foglaltakat vette alapul, hanem az ingatlanadó szabályozását új alapokra helyezte.

A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor e törvény értelmében jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, s a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Az AB megállapította, hogy ez — az öt éves elévülési időn belül — még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna. A lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték ugyanis — konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül — bizonytalan, gyakran akár 30-40%-os ingadozást is mutathat.

Az AB szerint ezért a törvényhozó akkor, amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adót — az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényben foglalt módon — még önadózással is párosítja, ezzel a megoldással a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanságból eredő kockázatot egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.

Az AB megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez az AB döntése értelmében szintén sérti a jogbiztonságot.

Az AB elutasította a törvénynek a vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi adójára vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványokat.

Az AB ezt a határozatát egyhangúlag hozta meg.