Még mindig a CHF hitelben hiszünk, de miért is?

Az utóbbi időben a hitelpiaci válság nyomán felerősödtek a devizahitelek elleni hangok (mind az észérvek, mind az indulatok).
Vizsgáljuk meg mik az előnyei és hátrányai a most felvett devizahiteleknek.

Fontos megemlíteni, hogy ez az elemzés a frissen felvett hitelekre vonatkozik, tehát NEM a hitelkiváltás jellegű ügyletekre.

Előnyök:

1. Várható nyereség a forint erősödő trend esetén

Ma 10 millió forint hitelt 200 HUF/CHF árfolyammal számolva 50.000 CHF kölcsön felvételéből oldhatunk meg, tehát ennyi frankot kell kölcsönkérnünk, hogy a kívánt forintot megkapjuk.

Amennyiben feltételezzük, hogy a forint egyszer újra olyan erős lesz, mint régen és egy frank újra 150 forintba kerül, akkor a fenti tartozás már csak 150 * 50.000 azaz 7,5 millió forint lesz. Ez 25% nyereség!

A pesszimistább elemzői konszenzus is 3-4 éves távon belül jósolja a nemzetközi kockázati étvágy felerősödésével a forint ilyen mértékű erősödését.  Azonban a svájci jegybanknak sem érdeke a CHF túlzott erősödése, ugyanis az utóbbi 5 évben a svájci frank alapú hitelezés folytán mintegy 500 milliárd franknyi hitel van Európában, ez annyi, mint Svájc egy éves GDP-je.

A túlzott frank erősödés az egész gazdaságot nehéz helyzetbe hozhatja, gondoljunk csak a turizmusra vagy az exportszektorra, ahol a frank drágulása a szolgáltatások és termékek árának drágulását eredményezi. Nem beszélve arról, hogy az erős frank hatására veszélybe kerül a nagy svájci pénzintézetek által folyósított hitelek törlesztése is.

Így a frank gyengülése nem csak a magyar devizaadósoknak, hanem végső soron a svájci államnak is kedvező lehet.

2. Az alacsony kamatkörnyezet

A svájci jegybanki alapkamat jelenleg 0,5%. Ennek következtében a legalacsonyabb THM akár 5,5% alá is mehet, ami az országban kapható.
A szinte mindenki számára elérhető kondíciók is 8, legfeljebb 9%-os THM-et jelentenek.

A jelenlegi forint hitelek teljes hiteldíj mutatója 15% feletti. Ha a svájci frank árfolyama elérné 300 forintot, még akkor is olcsóbb lenne a CHF alapú devizahitel törlesztőrészlete, mint a forint hitelek. Ez a szcenárió valószínűleg államcsőd esetében következhet be, de ez a forint hitelek kamatait is megnövelheti, továbbá kérdésessé válik az állami támogatás megléte is.

Hátrányok:

1. Jelentős árfolyamkockázat

A válság hatására a devizapiac is sokkal érzékenyebbé vált. A korábban extrém volatilitásnak (árfolyamkilengés, árfolyamingadozás) tekintett értékek, ma szinte általánosnak mondhatóak.

A devizaárfolyamok 10-20%-os változása akár rövid időn belül elképzelhető bármilyen irányban. Ilyen piaci turbulencia mellett nagyon megfontoltan kell megválasztani a törlesztőrészletet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy akár 20-30%-kal többet kell fizetnünk, akár több hónapon át.

Javasolt megoldás: tartalékképzés.

2. Jelentős kamatkockázat

Furcsán hangzik, de annak ellenére, hogy az irányadó kamatlábak csökkentek, a bankközi hitelezés esetében mégis elképzelhető, hogy drágábban jutnak forráshoz a hazai bankok, mint korábban. Ezt sajnos a hitelfelvevőkkel fizettetik meg és ezért emelkedtek meg mostanában több hazai banknál is a devizahitelek kamatai.

Rossz nyelvek szerint valójában a válság miatt csökkenő hitelkihelyezésekből fakadó profitkiesést szeretnék kompenzálni a jól fizető adósokon, amit így rá lehet fogni a válságra, hiszen most könnyebben beletörődünk a rossz hírekbe.
Mindkét eset elképzelhető, ezért fel kell készülni a kamatok változására is.

Javaslat: tartalékolni erre az esetre.

Összefoglalva: véleményünk szerint még mindig megéri a devizahitelezés. Ha nem félünk az állam és bankcsődöktől, akkor még jelentős hasznot is hozhat. Ha félünk ettől, akkor viszont mondjunk le az álmainkról egy kis időre, amíg el nem múlik a vihar. Ha már belevágunk a hitelezésbe, akkor érdemesebb devizaalapon tenni.